A tizennyolcadik, tizekilencedik, huszadik, huszonegyedik nap (szept.22-23-23-24 csütörtök-péntek-szombat-vasárnap)

Üdvözlet Mindenkinek!

Nagyon kellemes időnk volt ma. Se nem túl meleg, se nem túl hideg. Dórika is könnyebben ébredt mint tegnap. Igaz, hogy kétszer éjszaka is fent volt, de ez nem számít rendkívüli eseménynek.
Azt azonban nem állítom, hogy ez a változó időjárás nem hagy nyomot rajta.
Valószínűleg a tegnap reggeli fejfájás is annak volt köszönhető, -legalább is remélem- hogy a kedd és szerda között jelentős hőmérséklet különbség lépett fel.

Erika, Erika, Bea, Dóri és Viktor "Cseréptörés" alatt

Ma nem voltak reggel panaszai, az álmosság jelei sem mutatkoztak rajta. Megreggelizett és várta Erikát.
Ma tovább folytatódott a csempék zúzása, hogy újabb tárgyak készülhessenek a még hátralévő idő alatt. Manócska szorgalmasan és nagy kitartással püfölte a törölközőbe bugyolált cserepeket. El is fáradt az a kigyúrt kis karocskája, de nagyon tetszett neki ez számára cseppet sem könnyű fizikai meló.


Időközben a (nővér) Erika költözéshez készülődött,
neki is befejeződött a törökbálinti szolgálat, visszatért Pécsre.

A délelőtt folyamán egy ifjú hölgy Kolozsi Réka érkezett Dorcsihoz, és joghurtokat, Túró Rudit valamint gyümölcsöt hozott neki. Őt sem ismertük, nem is láttuk korábban, rövid időt töltött itt, csak jött és ment, de nagyon jól esett a figyelmessége és kedvessége.

Délután Nóri érkezett, akit Dóri már nagyon várt.
Ettől a pillanattól kezdve estig, a játéké volt a főszerep.
Először a betűk birodalmába kalandozott a két hölgy.

Amikor már hűvösödött a teraszon, beköltöztek a nappaliba, és ott a Blokád nevű társasjátékot vették használatba.
Ezzel a játékkal még nem játszottunk közösen, de úgy hallottam ebben is nagyon ügyes a Manó. 

Játék után jól esett a vacsi.
Nagyon örülünk, hogy Nóri ennyi időt tud Dorcsival tölteni. Rettentően érti a "boszi-nyelvezetet", és az "aprófogú" is imádja őt.

Azt gondolom, ennél a pontnál érdemes megjegyezni, hogy Barbara és Angelika kifejezetten jó munkát végzett, amikor a személyzetet (nővéreket és segítőket) összeválogatta.

Vacsi után még némi játék is "elcsattant", aztán fürdés, majd egy rövid mesefilm Szilvivel,  felolvasás ugyancsak vele, végül elalvás egyedül.






A péntek is szokásos módon indult úgy, mint a többi hétköznap.
Vártuk Erikát, aki sajnos több, mint egy hétig nem lesz köztünk, mert elutazik egy kicsit pihenni.
Hiányozni fog. Mindíg megnevettet bennünket, és fantasztikus türelme van mindenhez.
Ma tanultak Dorcsival, rajzoltak és énekeltek. Nagyon jó hangulatban telt a délelőtt.
A délután nem különben. Én rövid eltávon voltam, meg kellett igazítatnom a frizurám, ezért elmentem fodrászhoz. Természetesen ez nem lenne említésre méltó esemény, ha nem az történik a fodrász üzletben, ami. A fodrász hölgy Bálint É. Csilla, amikor befejezte a hajvágást, egyszerűen nem engedte, hogy kifizessem munkadíját. Nagyon meglepődtem. Aztán rámutatott egy urnára, amelyen a Szemem Fénye Alapítvány neve volt feltüntetve. Minket pedig azzal segített, hogy nem fogadta el a pénzt.
Nagyon kedves és jóleső gesztus volt. Köszönöm szépen.

, 

Délutánra kicsit benépesült a társalgó.
Először Jani érkezett. Miután előre bejelentette,

Dóri nagyon várta. Azt hiszem most elmondható, hogy a köztük lévő kapcsolat, kifejezetten gyümölcsözővé vált.
Amint a képen is látni lehet, Jani nagyon sok finomságot hozott. Rengeteg epret, málnát, barackot, rétest, egy kisebb szatyor pisztáciát, és kinder tojásokat, aminek a csoki burkolatát mi fogyasztottuk el, mert Dorcsit jobbára csak a bele érdekelte.Megjegyezném, hogy akorábbi támogatói listáról ismert Bíró Bélus is küldött legalább 3 kg szőlőt. Neki is köszönjük. ...és természetesen Janinak is.

Nem sokkal később Tündi is megérkezett, és szép csendben kiderült, hogy Janival  jól ismerik egymást, de már régóta nem találkoztak. (Lehet, hogy ez is feladata Manónak, hogy a régi ismerősöket összehozza??) Mindegy, ez így jó, ahogy van.
Aztán kezdetét vette extázisba torkolló Pippo.
Külön lány és "fiú" csapat alakult. Az eredmény számomra nem ismeretes, mert közben Marika,

a szoc. munkás is megérkezett, akivel ismét jól elbeszélgettünk, s aki már nem értette, hogy mit is szeretnénk pontosan. Utalt a helyi újságban megjelenő cikkre, melyen ő is meglepődött, mert abban meg az állt, hogy a legnagyobb segítség számunkra, egy törökbálinti albérlet lenne. Megnyugtattam, hogy a hír nem igaz, Pécsre szeretnénk menni, és most már szinte biztos is, hogy megyünk. Ezzel ezt az ügyet le is zárhattuk.

Amíg beszélgettünk, tovább szaporodott a létszám.
Ildikó jött be a két gyermekével játszani Dorcsihoz, És közben megbeszélték azt is, hogy a jövő héten mit fognak tanulni. (Ildikó fogja helyettesíteni Erikát.)

Gyorsan és kellemesen telt a délután. Alig vettük észre, hogy elszaladt az idő. Lassan minden vendégünk elhagyta a házat, hármasban maradtunk.

Vacsora után Dorcsi, építeni kezdte álmai kastélyát.
Egészen fürdésig munkálkodott.
Végül egészen jól sikerült mű.

Fürdés után nagyon kíváncsi volt, hogy milyen hosszú a haja. (Ő valóban nem szokta nézegetni, mert nem tud tükör elé állni. Amikor még szaladgált, képes volt órákig különböző frizurákat alkotni magának. Pl. 3 évesen ő vágta le magának az első jelentős tincset, amiről én csak jóval az eset után szereztem tudomást.)

Ismét azt kell írnom, hogy nagyszerűen telt a napunk.

A szombat nagyon kellemes ébresztővel indult Manó számára. Kata puszival keltette.
Természetesen csibészkedett, és nem akarta gyorsan elhagyni az ágyát.
Aztán mégis sikerült rábeszélni az öltözködésre.

Amióta fejfájása volt, a doktor úr kérésének megfelelően, naponta kétszer van vérnyomás és szaturáció ellenőrzése.

Reggeli után kezdetét vette a játék, és a mozizás.











A délelőtt folyamán két hölgy érkezett, és hoztak egy törpe nyuszit -nem sokkal kisebb, mint Dóri-
ketreccel, táskával, táppal, alommal és egyéb kellékekkel.
Hosszas telefonálás után a nyulacska, aki a Bogyesz névre hallgat itt maradt. Nagyon aranyos kis jószág.
Valószínűleg a Dóri-ház lesz majd a lakhelye.
Mindenesetre Dórika remekül eljátszott vele, és természetesen Katával is.

Felirat hozzáadása

Ebéd után ott folytatódott minden, ahol előtte abbamaradt.
Nem árulok el vele nagy titkot, hogy ismét csak játszani kellett.
Kora este Angelika is bejött a kisfiával, így a hagyományok nem szűntek meg.
Viszont újabb játék került be a kedvencek közé. a lényege, hogy nyulak mennek a répáért, aztán néha leesnek a lukakon. (Ugye milyen egyszerű? Egyébként jó kis játék.)

Ennyi az, amit megemlítek ezzel a nappal
kapcsolatban. Bizonyára unalmas lehet, hogy mindig a játékot emlegetem. Sokszor van úgy, hogy ezzel telik el a nap, ezért nyilván nem írhatom azt, hogy krumplit szedtünk, vagy hegyet másztunk.
Most igazából "agyalni" sem akarok semmin, illetve amin agyalok azt még nem írom le, mert nem "kialakult dolog".
Azt azonban örömmel említem meg, hogy nagyon jó, amikor esetenként telefonon is tudok beszélni néhány barátunkkal, akik folyamatosan biztatnak és csupa jó dolgokat mondanak. Ez nagyon szuper, és kimondottan jól esik.

 És jöjjön a vasárnap. Elöljáróban megemlítem, hogy ez is a játékról szólt, egész nap, és nagyon jó hangulatban telt.
Különös élményt jelentett Dorcsinak, hogy meglátogatott bennünket Helga. Nagyon meglepődött, mert nem mondtam neki hogy eljön.
Meglepinek szántuk, és az is lett. Szó szerint nem tudott megszólalni amikor találkoztak. Nagyon-nagyon jó volt újra látni, hiányzott nekünk, mint ahogy Bea és Zsolti is, és az egész dunántúli boszorkány garnitúra.

Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy ha elmegyünk innen, akkor hiányozni fognak az itt megismert barátok. Ám azt gondolom, ez így van
rendjén. Egyszerre nem tudunk több helyen lenni, viszont bárhol képesek vagyunk a szeretetre.

<<Dóri hercegnő nagyon jól érezte magát helga kezében.








Az ebédnél kiderült, hogy nemcsak a lányom az, aki nem szereti a répát főve.
A nővérke sem rajong érte. Ebből kifolyólag, fantasztikus alkotást varázsolt az ebéd végére.

Ebéd után mi más történhetett volna, mint amit a kép mutat.

Délután csatlakozott hozzánk Ági, aki nagy valószínűséggel már a héten beáll "szolgálatra".
Ő is szívesen ült le játszani.

Később megjött Zsófi, aki szintén csatlakozott
a csapathoz. Nem mellékesen, Dórit is feltöltötte.

Vendégeink távozása után, Szilvi vette át a stafétát.
Aztán megfürdettük Manót, és ágyba dugtuk.
Holnap korán kell kelnie, kanül-cserére megyünk. Remélem, most nem veszett el a sterilizálás következtében!
Én Pécsre utazom délután, és remélem meg tudom kötni a szerződést a lakásra, valamint a sulit is el tudom intézni.

Ennyit a mai napról és a hétről.
Nem soká, jövök vissza! (úgy értem a bloggal)